Star Wars Adventures: The Clone Wars-Battle Tales – Furcsán kivitelezett, gyengén rajzolt és figyelmetlenül megírt képregénysorozat

A The Clone Wars – Battle Tales nem vállal sokat és ezáltal kissé értelmetlennek tűnik, néhol azért magában hordozza a klónháborúk esszenciáját

---

A Star Wars Adventures: The Clone Wars-Battle Tales egy 2020. május 20. és 2020. szeptember 30. között megjelenő, 5 részes képregénysorozat, melyet Michael Moreci írt és a klónok háborújának legkorábbi szakaszára koncentrál, tehát kicsivel a geonosisi csata után veszi fel a fonalat. Moreci maga is a fiatalabb korosztálynak szánta ezt a miniszériát, ami bőven meg is látszik a végső produktumon. Bár A klónok háborúja is igencsak stilizáltra sikeredett, a Battle Tales egyenesen karikaturikusnak tűnt és a rajzolás brutálisan inkonzisztensnek hatott. A karakterek a leghúzósabb helyzetekben is vigyorogtak, Grievoust már A klónok háborújában is aláásták, itt azonban a készítők szó szerint bohócot csináltak belőle, holott a ma már legendákba tartozó művek többségében a kiborg jelenléte egyet jelentett a halállal és a horrorral.

A fent látható képen Grievoust éppen legyűrik az ewokok kék változatai, a Qubeyk és ez az utóbbi évek egyik leggyalázatosabb jelenete, a Star Wars egyik mélypontja. De ez sajnos csak egy a tucatnyi probléma közül, ami a füzért övezi. A hatásvadászat a képregényírás egyik alapeleme, de ebben a sorozatban valami silányan van kivitelezve, a Jedik sokszor indokolatlanul vannak távol, hogy a kisebb-nagyobb csaták utolsó döntő másodperceiben megmentsék a menthetetlennek tűnő szituációt.

A grafikától sem voltam elragadtatva. Stílus és stílus között is nagy a különbség, de az első szám az konkrétan bosszantóan nézett ki, Anakin olyan grimaszokat produkált, hogy A sithek bosszúja végén még a fénykardjára sem lett volna szüksége ahhoz, hogy a mimikájával kivégezze a gyermekeket. Wolffe-ot egy későbbi szám lapjain mikor századosnak, mikor parancsnoknak nevezik, az alkotók sem voltak tisztában a klón rangjával.  

Az ellenfelek a lehető legostobábbak voltak és bár ezt megszokhattuk a B1-es droidoktól, de Wat Tambortól és a taktikai droidoktól már kevésbé. Egyáltalán nem érződött, hogy van tétje a klónok „elkeseredett” harcának, egyízben el kellett foglalniuk egy olyan támaszpontot, ahol egyetlen-egy túsz tartózkodott. Obi-Wan és Anakin összecsapnak Dooku-val és Ventressel, de a jelenlévő Plo Koon valamiért nem csatlakozik a két Jedihez, s bár értesíti Wolffe-ot a szituációról, teljesen abnormális, hogy a Jedi Rend egyik legképzettebb mestere kimarad a párharcból, holott Dooku legyőzésével a klónháború sem tartana már sokáig.

Ettől függetlenül azért bőven találunk itt pozitívumokat is. A képregényfüzér a dezertálás dilemmáját boncolgatja, a klónok és a Jedi tábornokok közötti kezdetleges, de mégis emberi kapcsolatot is viszonylag épkézláb módon mutatja be. Szó esik a rabszolgatartásról és kereskedelemről is és szívmelengető volt látni olyan alul szerepeltetett klónokat, mint az 501-esektől Hardcase-t, a Farkasfalkából Boostot, illetve Cometet, valamint a 212-es Támadó Zászlóalj katonáit Boil-t és Waxer-t.

Természetesen Wolffe, Rex és Cody is szintúgy tiszteletüket tették, ők az animációs sorozathoz hasonlóan itt is nagyobb szerepet kaptak, mint társaik. Érdemes még megemlíteni, hogy Plo Koon Farkasfalkája itt még piros páncélban és sisakban tetszeleg, ugyanis a Malevolence való ütközet után festették át szürkére a katonai felszerelésüket. A dezertőr csapat és a hozzájuk kapcsolódó szám nyerte el leginkább a tetszésemet és ott éreztem leginkább a klónok háborúja feelinget.

Összegzés

A fő történetszál nem tűnt kiemelkedőnek, maguk a visszaemlékezések is jóval érdekfeszítőbbnek hatottak. A karakterek néhol hűek voltak önmagukhoz, máshol nem, de leginkább degradálták őket, mint pl. Grievoust, akivel eddig sem volt kegyes a kánon, most azonban már humorforrásként szerepeltetik, amolyan comic relief udvari bolondként. A rajzolás az utóbbi évek egyik mélypontja és hiába is védekezik az ember a stilizálással, sajnos ki kell mondani, a képregényfüzér eseményei kifejezetten csúnyán lettek ábrázolva. A legrosszabb az egészben, hogy a jó pontjai ellenére is feleslegesnek tűnik a The Clone Wars-Battle Tales képregénysorozat, nincs sem célja, sem üzenete. Aki kikapcsolódásra vágyik és nemigen mozog otthonosan a Star Wars képregényes világában, annak ajánlom majdhogynem az összes többi Star Wars képregényt ehelyett.

A klónok háborújaLucasfilmObi-Wan KenobiStar WarsStar Wars Adventures: The Clone Wars-Battle Tales

Képek forrása: Lucasfilm

Még nem érkezett hozzászólás.