Star Wars: A Rossz Osztag 3. évad 1-3. rész - Soha rosszabb Osztagot!

Kiemelkedő képi és forgatókönyvbeli minőséggel debütált A Rossz Osztag 3. évadának első három epizódja

---

A Rossz Osztag (The Bad Batch) is bejárta a Star Wars tartalmak jól megszokott útját. Ahogyan az előzmény-trilógiával, A klónok háborújával, a Lázadókkal és sok más produktummal kapcsolatosan felvontuk a szemöldökünket, úgy A Rossz Osztaggal kapcsolatosan is megtettük, s ahogyan a felsoroltak mindegyike, úgy ez is képes volt felnőni a „nagyokhoz”. Már a második évadban levetkőzte a hibái többségét, egyedül a töltelék epizódok erőltetése az, amit továbbra is felróhattunk neki. A kérdés már csak az, hogy mennyire sikerült jól vagy éppen rosszul az idei év első mozgóképes Star Wars tartalma?

A vegyes érzelmek tovatűnése

A Rossz Osztag még most is messze áll a tökéletestől. Az epizódok elején már szembesülünk a részvégi megoldással, legyen az egy tárgy, egy hely vagy éppen egy élőlény.  Az ellenséges katonák képzettségük ellenére is teljesen infantilisok, nem kizárólag a besorozott közkatonákra értve ezt (rohamosztagosok), de a klónkommandósra is. A karakterek ereje nem a képességeikben, hanem a forgatókönyvíró aktuális tollvonásától függ, és ez érthető, angolul a plot armor kifejezést használják erre a köznyelvben, de valahogy mégis frusztráló nézni a hipermenő klónoknál is „hipermenőbb” kommandósok idétlenkedését. Az agymosás mintha a tapasztalataikat és tehetségüket is teljes mértékben eltörölte volna, holott az csak a morális kódexüket és az érzelmeiket írta felül, ami bár nehéz ezt beismerni, csak erősíti a céltudatos katonát.

Igen, tudom. Már az eredeti trilógiában is mellélőtek a rohamosztagosok, az eseteket többségében önmaguk paródiájává váltak. De Han Solo mégis fejvesztve menekült előlük, képtelennek bizonyult felvenni a versenyt többedmagával. Ez talán a Csillagok Háborúja egyik legnagyobb hibája, legalábbis ami a közelmúltat illeti, hiszen még a sokat kritizált előzménytrilógiában tucatnyi klón vagy droid is elég volt egy Erőhasználó kiiktatására. De ez itt a Rossz Osztag, ők felülírnak minden egyes szabályt, nem igaz?

A negatív hangszínem ellenére igenis kedvelem ezt a sorozatot. Sokakkal ellentétben megszerettem a csapatot, sosem idegesített Omega, csak a szénné erőltetett akcentusa. Crosshair az egyik legrétegeltebb Star Wars karakter, akit a franchise ’77-es megjelenése óta láthattunk, a vele kapcsolatos heves szituációkban összeszorított fogakkal és kalapáló szívvel aggódom folyamatosan érte. A többieket nem ecsetelném, Hunter egy tipikus vezető, Wrecker egy felnőtt testbe zárt és brutális erővel megáldott gyerek, Tech pedig egyelőre halott.

Mindhárom rész érdekfeszítőnek bizonyult. Kicsit féltem a második epizódtól, ahol visszatértünk Hunterhez és Wreckerhez, s bár félig-meddig ez is töltelékepizódként funkcionált, céllal és mondanivalóval rendelkezett. Kisebb spoilert megengedve magamnak elárulhatom, hogy az Ian McDiarmid által megszólaltatott Palpatine már most felbukkant és én személy szerint annyira szeretem a vén sz*rkeverőt, hogy még keveselltem is neki szánt időt.

Ugyan nagy megoldásokat nem kaptunk ezektől az epizódoktól, de azért szórakoztató látni Hemlock kisebb vereségét, ironikus, hogy mindig a legambiciózusabb birodalmiak futnak bele a legnagyobb pofonba, Tarkin és Krennic vesztét is a túlzott magabiztosságuk okozta. Omega bezártsága és a mókuskerék szerű napjai kiváló reprezentálásra kerültek, szinte átérződött a képernyőn a helyzet lehetetlensége és a bezártság okozta kétségbeesés. A Nekromanta Projekt az egyik legepikusabb Star Warson belüli elnevezés, az ahhoz kapcsolódó misztikum és a Palpatine szerint is nehezen megérthető kutatások pedig azonnali libabőrt eredményeznek. A Birodalom pedig már megint kísérletezett, újabb horrorisztikus lényt létrehozva, ami a sarlacc, a drengirek és a dianoga hármas románcából származó szerelemgyerekére hajaz.

A Rossz Osztag első három része kiváltott egy elfeledett érzést: a várakozást. Nagyon régóta éreztem azt Star Wars termékkel kapcsolatban, hogy tűkön ülve várom a következő epizód megjelenését, egyedül talán a tavalyi Ahsokával jártam hasonlóan. A Rossz Osztag második évadában szembesülhettünk azzal, hogy a legyőzhetetlennek tűnő csapat igenis törékeny, így van kikért izgulni.

A Rossz OsztagDisneyLucasfilmOmegaPalpatineStar WarsThe Bad Batch

Képek forrása: Lucasfilm

Még nem érkezett hozzászólás.