Visszatekintő: A klónok háborúja 4. évad 15.-18. rész – Obi-Wan, a fejvadász

A négyrészes történetív a Rako Hardeennak álcázott Obi-Wan Kenobira fókuszál

---

A klónok háborúja majdhogynem konszenzus alapján a Star Wars egyik legjobb sorozata, köszönhetően a bravúros karakter- és világépítésnek, a nagyrészt kiváló grafikának és utánozhatatlan történeteknek egyaránt. Ezúttal az „Obi-Wan Kenobi beépítve” c. karakterívet néztük újra és vesézzük ki kritikánkban.

Még véletlenül sem szeretnék kitérni a legapróbb részletekre is, ugyanis nehezen hiszem, hogy van olyan igazi Star Wars rajongó, aki nem látta az elejétől a végéig A klónok háborúját. Annyit azért elárulhatok, hogy Yoda, Mace Windu és Obi-Wan megrendezik utóbbi halálát, hogy Kenobit fejvadászként beépítve lebuktassanak egy Palpatine elrablására/kiiktatására irányuló merényletet. A négyrészes történet egyik szálán a kutakodó és bosszúéhes Anakint valamint Ahsokát láthatjuk, a másik szálon pedig a fejvadász bőrbe bújt Obi-Want követhetjük nyomon. Mármint konkrétan fejvadász bőrbe bújik, ugyanis Filoni itt nem elégedett meg az olcsó „gyorsan vegyük fel egy adott katona páncélját” trükkel, hanem egy amolyan hipermodern átalakító műtéttel adtak új azonosságot Obinak.

Ahogyan a Star Wars során megannyiszor, úgy Obi-Wan most is börtönben találja magát és ezúttal azonos oldalon harcol Cad Bane-nel, amire nemigen volt példa sem előtte, sem utána. Kiemelném, hogy Bane mindvégig gyanakodott „Rako Hardeenra” és a készítők ezt sokszor nem a szavak, hanem a fejvadász mimikája által adták tudtunkra. A történetszál egyik főszereplője a végtelenül szadista Moralo Eval karaktere volt, de mit is várunk egy olyan ürgétől, aki a saját édesanyjával végzett? Az egyik epizód fő helyszínéül az általa létrehozott doboz szolgált, ahol megmérettetésre kerültek a galaxis legkiválóbb fejvadászai.

Ismét láthattuk Embot, aki bár nem kapott nagyon-nagy képernyőidőt, de szokásához hűen mégis epikusan lopta a neki szánt másodperceket. A dobozt magát nem nevezném túlságosan ötletesnek, szerintem ennél már láttunk sokkal jobb írást is A klónok háborújában, míg gyerekkoromban végtelenül látványosnak és ötletesnek tűnt, addig most inkább repetitívnek hatott. Azt még hozzátenném, hogy bár én nem voltam maradéktalanul elégedett a dobozzal, de az univerzumbeli Galaktikus Birodalom igen, jó pár évvel később ilyen akadálykockákban képezte ki a különböző szakterületű katonákat.

Obi-Wan, Yoda és Mace Windu ismét átverték Anakint, egy apró lépéssel közelebb sodorva őt a Sötét Oldalhoz. Idegtépő látni, hogy a több ezer éves Jedi Rend mennyire szűklátókörű, hogy képtelenek felfogni azt, hogy Skywalker még véletlenül sem egy szokásos Jedi. A legkisebb túlzás nélkül állíthatom, hogy nála sokkal stabilabb és türelmesebb lovagok is átálltak volna a Sötét Oldalra, ha hasonló bánásmódban részesülnek, mint ő, szinte csodálatraméltó, hogy olyan sokáig tűrte a hazugságokat és ármánykodást. A Rako Hardeenos történetszálban teljesen indokolatlan volt Anakint megvezetni és ezzel a Jedi Rend két legnagyobb mestere ismét kifejezte bizalmatlanságát a fiatal férfi irányába.

Az tetszett, hogy Obi-Wan karakterhű maradt, mindvégig próbált segíteni a bajbajutottakon, még akkor is, ha az illető egy sorozatgyilkos fejvadászként tengette bűntettekkel teletűzdelt mindennapjait. A négyrészes arc végére Obi-Wan volt az egyetlen, aki valamennyi bűntudatot érzett Anakin átverése miatt, így a néző nehéz szívvel hibáztatja mindenki kedvenc Jedi mesterét.

A holoprojektoros álcázóberendezés amennyire látványos, olyannyira irreálisnak tűnt, nem vagyok teljesen biztos benne, hogy létezik olyan szuperfejlett univerzum, ahol működhet egy ilyen technológia. Az Anakin és Dooku közötti párharc valamelyest felülírta A sithek bosszújában lévő párbeszédet, ugyanis a Kiválasztott már ebben a párharcban is a Sith tanítvány fölé kerekedett, nem sok híja volt, hogy végezzen vele. Ettől eltekintve mindig élvezet látni Anakin dühös harcmodorát és Dooku elegáns stílusát, Palpatine megjátszott bénázása pedig csak megfűszerezi az előzményhangulatot.

Szinte bűnös élvezettel nézem az összes olyan jelenetet, ahol Sidious ármánykodását láthatjuk és ahogyan a pók szövi hálóba az áldozatát, úgy teszi ő is ugyanezt Anakinnal. Nem akarom elvenni tőle az érdemeit, de nincs túl nehéz dolga, a Jedi Rend szinte készakarva terelgeti a Kiválasztottat a Sötét Oldal felé, legalábbis nagyon rángatják azt a bizonyos pofonfát, ami végül az eltörlésükhöz vezet.

Összegzés

Megannyi másik történetszál fényében a Rako Hardeenos négyrészes nem tartozik a kedvenceim közé. Bár a grafika itt is kiváló, Cad Bane ezúttal sem hoz szégyent magára és kapunk egy-két innovatív elemet, de mégsem érzem azt az átütő sztorit, mint pl. az umbarai vagy a mandalór ostroma szálaknál láthattunk. Ezzel tényleg csak én vagyok így, de kissé frusztráló látni, hogy a fejvadászok is legalább annyira akrobatikusak, mint az Erőt használó Jedik, több esetben is legalább 5-6 méterre ugranak helyből és igen, értem, hogy ez egy animációs sorozat, de ez pontosan az a tartalom, ami azért igyekezett valósan bemutatni az összes aspektust, amit körülölel. Ami miatt nem tartom 10/10-esnek ezt a történetszálat, az az, hogy végül is céltalan és tanulság nélküli, azt leszámítva, hogy Palpatine már itt is egymásnak ugrasztotta a jelenlegi és jövőbeli szolgáját, ami a picit lusta és kiszámítható írói munka miatt egy kicsit felemásra sikeredett.  Na nem mintha panaszkodnék, ennél rosszabb sose legyen.

Értékelés: 8/10

A klónok háborújaDave FiloniLucasfilmObi-Wan KenobiRako HardeenStar Wars

Képek forrása: Lucasfilm

Még nem érkezett hozzászólás.