The Walking Dead: Book One kritika - Miben hasonlít vagy különbözik a sorozattól?

Lássuk milyen a sorozattól eltérő, de alapjaiban mégis azonos The Walking Dead: Book One képregényfüzér!

---

Évekig kerülgettem a The Walking Dead képregényeket. Nem éreztem semmilyen előítéletet, tisztában voltam vele, hogy Robert Kirkman egy koherens, sokszor még az élőszereplős szériánál is dinamikusabb és érdekfeszítőbb történetet mesél el. Valahogy mégsem vitt rá a lélek, egészen tegnapelőttig, és azt kell mondjam, hogy mélységesen csalódtam. De a szó legpozitívabb értelmében. Cikkemben összehasonlítom a képregényt a már jól ismert élőszereplős sorozattal, kitérve az erősebb és gyengébb aspektusaira egyaránt.

A The Walking Dead: Book One avagy szabad fordítással a The Walking Dead: Első Könyv a Days Gone Bye és a Miles Behind Us köteteket foglalja magába, ergo a képregénysorozat első 12 számát. Ebben hellyel-közzel újraélhetjük a sorozat első két évadát, de tényleg csak hellyel-közzel, ugyanis az élőszereplős sorozat adaptáció lévén nagy változtatásokat eszközölt. Egy árva szó sem esett Morgan feleségéről, Shane pedig már Hershel farmja előtt meghalt, és nem Rick, hanem Carl keze által. Tyreese viszonylag hamar felbukkan, a lányával együtt, és összejön Carollal, holott a szériában kizárólag mély barátság alakult ki köztük.

Rick nagyon hamar ráeszmél Lori csalárdságára, mégsem vonja kérdőre a nőt – legalábbis ezen a ponton még nem. Azonban Lori sem az az idegesítő, már-már kiállhatatlan nőszemély, nem szítja a tüzet Rick és Shane között, mindvégig a férjét pártolja. Dale nem hal meg Hershel farmján, sőt mi több, igazán él, rég elfeledett fiatalságát Andreával próbálja visszaszerezni. Ugyanis mély kapcsolatot ápolnak, aktív szexuális élettel megfűszerezve.

Miben más a képregény?

Nehéz állást foglalni az ügyben, a képregény- és az élőszerepős sorozat is egyaránt profi munka eredménye. Tyreese karaktere jobban megírt és kidolgozottabb az alapműben, ő Rick jobbkeze és legfőbb szövetségese, már a történet kezdeti szakaszában csatlakozik az atlantai csoporthoz. Félreértés ne essék, Chad Coleman kiváló munkát végzett Tyreese-ként, igazán szerethetőnek és kőkeménynek bizonyult, de nem töltötte be azt a karizmatikus, központi szerepet, amit a képregényben szántak neki.

Valószínű, hogy ez utóbbi Daryl miatt van, akit kizárólag az élőszereplős szériához alkottak meg és a második évadtól az utolsóig Rick hűséges barátja, már-már testvére volt. Én azt mondom, hogy jobban jártunk így, a Norman Reedus által játszott karakter az egyik legszerethetőbb mind közül. A képregényekben továbbá T-Dog és Merle sem létezik, akik hamar közönségkedvenccé váltak az élőszereplős sorozatban.

A túlélés és az apokalipszis miatti gyötrődés sokkal realisztikusabban kerül bemutatásra a képregényekben. A karakterek valóban éheznek, a tél kőkemény, létminimum alatt élnek, az esetek többségében levadászott állatokon sínylődnek (ez jó esetben egy-egy sovány nyúl). Az adaptációban évadokig nem láttunk telet, a Terminus utáni részekig pedig mindig akadt ennivaló, a fenyegetést leginkább kétlábon járó élők vagy holtak jelentették.

Shane jóval komplexebb a sorozatban, a képregényekben hamar nyilvánvalóvá válik, hogy bizony ő a rosszfiú. Már az apokalipszis előtt kívánja Lorit, kapva kap a kialakult zűrzavaron és alkalmon. Hezitálás nélkül nekimegy Ricknek, anélkül, hogy bárki marasztalná vagy hergelné. Bár Rick felbukkanása előtt védi Lori-t és Carlt, utóbbival nemigen foglalkozik, nem alakul ki köztük semmilyen kötelék. Tisztában van azzal, hogy az atlantai tábor egyáltalán nem biztonságos, mégis maradásra készteti a csoportot, mintha magával szeretné rántani az egész társaságot a biztos végzetbe.

A képregényes Shane tehát egy gyengébb és önzőbb jellem, a sorozatban kibontásra került a karaktere és nem egy antagonista, hanem egy sokak számára kedvelhető antihős, tanulsággal bír a létezése. Nélküle Rick nem lenne az a könyörtelenebb, de tisztán látó vezető, akit a harmadik évadtól kezdve megismerhettünk. Glenn a The Walking Dead: Book One egyik leglaposabb és legkevesebbet szerepeltetett karaktere, az élőszereplős sorozat alkotói vele is jobban bántak.

A képregény jóval dinamikusabb, realisztikusabb, mint a széria, de az élőszereplős sorozat az, ahol azonosulni tudunk a karakterekkel és azok drámáival. Mindkettőt illik a helyén kezelni, a sorozat nem egy hithű adaptáció, hanem rengeteg változtatás révén került televíziós sugárzásba, a módosítások többsége pedig a dráma fokozása miatt helyénvalónak bizonyult.

KépregényRick GrimesRobert KirkmanThe Walking DeadThe Walking Dead:Book One

Képek forrása: The Walking Dead

Még nem érkezett hozzászólás.