Skull and Bones - Nem szörnyű a végeredmény, de hihetetlenül üres

A Skull and Bones fejlesztése több generációt is felölelt, de ezt nem tükrözi a végeredmény

---

Hirdetés

Az emberek többsége vagy az Ezio-féle Assassin's Creed játékokat vagy a Black Flaget favorizálja. Az már egyszer biztos, hogy az Auditore-trilógiát nehéz túlszárnyalni, a játéktörténelem legjobb játékai közt tartják számon úgy az Assassin's Creed 2-t, mint a Brotherhoodot és bár a Revelations kissé lemarad a másik kettő címtől, Ezio történetének méltó lezárása.

A Black Flag Edward Kenway aszaszinná válását mutatja be egy eléggé szokatlan formában: főhősünk ugyanis egy kalóz, mely a hihetetlenül nagy térképnek és hajócsatáknak köszönhetően szinte felpezsdítette az akkor amúgy is jól futó szériát.

Itt jön képbe a Skull and Bones, melynek fejlesztésébe a Ubisoft a Black Flag sikerén felbátorodva kezdett bele és mely megannyi éven keresztül készült. A végeredmény azonban több helyen még a 11 éves Black Flag szintjét sem üti meg, ami azért felvet néhány kérdést, többek között azt, hogy milyen megfontolásból öltek ennyi pénzt és energiát egy látszólag felesleges és nagyon megkésett projekt véghezvitelébe?

Valóban annyira rossz játék a Skull and Bones?

Úgy tűnik, hogy ezúttal én leszek az ördög ügyvédje, ugyanis bátran kijelentem: a Skull and Bones egyáltalán nem rossz játék és néhol még élvezetesnek is bizonyult. 
Már a játék legelején hajótörést szenvedünk és általunk kreált protagonistánk bőrébe bújva kezdjük el szelni az ismeretlen vizeket. A karakterkreátor egy picit szegényesnek tűnt, legalábbis a mostani játékok fényében, bár személy szerint én örülök, hogy nem kellett pepecselnem két órán keresztül a játékmenet szempontjából teljesen felesleges változtatásokkal.

A hajónkat is kedvünk szerint díszítgethetjük ,csicsázhatjuk, mondjuk ez már jóval többet ad hozzá a nyílt tengeri élményhez, ugyanis az esetek többségében a vizeket szántjuk majd, a szárazföld ugyanis brutálisan el lett hanyagolva. A végletekig frusztráló a lehető legnagyobb lomhasággal trappolni az általunk irányított karakterrel, miközben olyan NPC-khez (nem játszható karakterekhez) sétálunk, akik a kreativitás teljes hiányát tükrözik, a Ubisoft alkalmazta a jól megszokott bosszantó akcentusokat, melyek régen nagyon is beváltak - lásd pl. Ezio - ma már inkább megerőszakolják az ember hallójáratait. 

Az NPC-k által adott küldetések még a kiadó léptékéhez képest is silányak, olyan szerfelett izgalmas kalandokba csöppenhetünk, mint a kókuszdiógyűjtés, favágás, vaskitermelés, vagy ellenséges hajók elpusztítása, ami amúgy is a terveink közt szerepelt. Hozzátenném, hogy az alkotók a nyersanyag begyűjtésnél megpróbálkoztak különböző minijátékok beiktatásával, ami szerintem egy teljesen felesleges adalék, kár az ilyesmibe időt és energiát fektetni. 

Mi az, ami tényleg jól működik?

Nem célom azokat sértegetni, akik leszólták a Skull and Bones grafikáját, de a legkisebb rosszindulat nélkül kérdem én: kedves kivesézők, ti milyen eszközön és hány darab nyitott szemmel játszottatok? Igen, azt elismerem, hogy tucatnyi nívósabb játék van a piacon, a Sony exkluzív címek, de jópár Ubisoft játék is kiütné a ringből a Skull and Bonest. Ettől eltekintve is igen szép játék a Skull and Bones, a hajócsatákon kívül ez az egyik legnagyobb húzóereje ennek a címnek. Bár a játék környezete túlnyomórészt trópusi, az a legapróbb részletekig bemutatásra került, a környezeti elemek szépek, a víz grafikája és fizikája pedig elfogadhatónak bizonyult.

A hajócsaták majdnem annyira élvezetesek, mint anno a Black Flagben, de fontos kiemelni a "majdnem" szót: mert Edward Kenway érdekfeszítő történetének előrehaladása miatt is igyekeztünk megnyerni a különböző ütközeteket, melyek során jóval több hadászati opcióval és nagyobb arzenállal rendelkeztünk. A Skull and Bonesban nincs háttértörténet, a kifejezés megcsúfolása lenne ezt a katyvaszt annak nevezni. 

Ez talán a legrosszabba a Skull and Bonesban: nem mutat előrelépést semmilyen szempontból a hasonló játékokkal szemben, s jóval kevesebbet nyújt azoknál. Bár többjátékosmódban jó móka lehet leuralnia a tengereket, sajnos a hajózáson túl semmilyen értéket nem mutat fel a Skull and Bones. Képtelenség alámerülni a ládákban rejlő kincsekért, ugyanis a karakterünk a vizeken teljesen a hajóhoz kötött és még csak nem is léteznek ilyen tárolók. Nehéz szívvel mondom ki ezt: az ellenségek megcsáklyázása szintúgy kimaradt a játékból.

A kérdés természetesen csak az, hogy mi tartott ilyen sokáig? A Skull and Bones egy igen remek és élvezetes kiegészítője lehetett volna a Black Flagnek, hiszen annál jóval kevesebbet nyújt, de a hajókázó és kalózkodni vágyó emberek kiélhetik egy ilyen terepen magukat. Teljes értékű játéknak irdatlanul kevés, az ára pedig... annyit talán megér, hogy a Ubisoft+ keretén belül próbáljon rá az ember, de egész árat fizetni érte  - nem finomkodok - ostobaság lenne.

Én azt a kevés időt, amit beleöltem igenis élveztem, az összecsapások immerzíven hatottak rám, a grafikát én várakozáson felülinek találom, a játék összes többi elemére ráfér a csiszolás, a hajó és karakterkozmetikázáson kívül nemigen hajtja előre az embert, semmi sem motivál arra, hogy újból elindítsuk ezt a AAAA játékot, hogy meghódítsuk a tengereket kókuszdiók és vasérc reményében.

 

Hirdetés

Assassin's CreedBlack FlagJátékokPlaystation 5Skull and BonesUbisoft

Képek forrása: Ubisoft