Sárkányok háza 2. évad 5. rész - Kié a trón?

Újabb hét és újabb Sárkányok háza epizód - sajnos egyre inkább közeledünk az évad végéhez

---

Ebbn a cikkben a Sárkányok háza 2. évadának 5. részére fogok kitérni, mely igen találóan a Régens címet kapta. Ez a kibeszélő természetesen spoileres lesz, így aki nem szeretné lelőni a poénokat, az csak abban az esetben térjen vissza ehhez a cikkhez, ha már látta az epizódot. Nem is húzom tovább a szót, vágjunk is bele! 

Alább megtekinthetitek ugyanezt videó formátumban is. Katt a lejátszóra!

Az intró sajnos nem változott, ez az epizód nagyrészt az előző rész végén látható összecsapás utóhatását mutatja be. Szerencsétlen Corlys már szó szerint az összes családtagját elvesztette, s bár Laenor még él, erről Hullámtörő urának nincs tudomása. Kissé bosszant – és ezzel most sokaknál húzom ki a gyufát – hogy az internet népe úgy beszél Rhaenys és Corlys házasságáról, mint a legegészségesebb frigyről vagy kapcsolatról a Sárkányok házán belül. Ugyanazt a szériát néztük? Az előző rész elején ugyanis nehezen félreérthető célzást tettek arra, hogy Alyn – így Adam is – Corlys fattyai, a brutálisan szerelmes és odaadó férj bizony alacsony sorból származó nők alsóneműjét is arrébb tolta szépen, holott a feleségét egy gyönyörű, pedáns és nagyhatalmú asszonyként ismerték Westeroson.

S megkérlek titeket, ne jöjjünk a szöveggel, hogy „de hát ez egy alternatív középkor, itt mindenki flexibilisen kezelte a monogámiát”. Az előbbi kijelentés egy merő ostobaság, Ned Stark pl. haláláig hűséges maradt feleségéhez, s mivel eleget akart tenni Lyanna Stark kérésének, ezért mindenki azt hitte, hogy folt esett a becsületén. Jaime egy ponton kijelenti Catelynnek, hogy ő csak Cerseiel párosodott, és erre nagyon is büszke, bátran kijelenthetjük, hogy a Trónok harca univerzumában is egy elítélendő dolog a félrelépés, így Corlys részéről a szerelem igencsak ingatagnak bizonyult. Ez nem volt egy egészséges házasság, csak azért, mert cukin ölelték egymást és egymás mellkasán pihentek, amikor Corlyson azelőtt más nénikék szintúgy feküdtek.

De lépjünk is tovább. Corlys gyásza ettől függetlenül kisebb nem lesz, úgy ahogy, de igenis szerette a feleségét, mondjuk hiányoltam a Rhaenys halálából fakadó kikelését, kissé karakteridegen ez a csendes gyász, a Baelával való beszélgetése meg furcsának bizonyult, hiányzott belőle a jól megszokott természetesség. Az, hogy Rhaenyra megakarja tenni Segítőnek egy bölcs és megfontolt lépés, Corlys legbelül valószínűleg a nőt is hibáztatja felesége halála miatt.

Szerencsétlen Meleys fejét végighúzzák Királyvár utcáin, rendesen fájdalmas látni, hogy már donganak a legyek körülötte. De nem szakadt meg a szívem annyira a sárkányért, mint az igenis élő és brutális szenvedésen áteső Aegonért, akiről szó szerint le kellett fejteni a páncélt, kevés olyan milliméter van a kicsi testén, ami ne szenvedett volna sérülést. Aemond látszólag büszke tettére, ő egy utolsó féreg, a Trónok harca univerzumának egyik legnagyobb és legnehezebben megérthető szarkeverője. Alicent sajnálja a fiát, de igazából a sok évnyi szeretetet nélkülöző nevelés és az előző részben felelőtlenül provokatív szavai miatt van a fiú ilyen állapotban, nagyrészt az anyakirályné a felelős a fiatal férfi jelenlegi helyzetéért.

Daemon még jóformán semmit se csinált ebben a szezonban, nincs olyan jelentéktelen fegyverhordozó, aki haszontalanabb lenne nála, megértem, hogy a démonjaival küzd, de kezd egy kicsit már sok lenni. A Brackennek megfenyegetése jól nézett ki, nem mondom és Caraxes is hihetetlenül ijesztőnek bizonyult. Daemon a rész során egy szinte páratlanul gyönyörű nővel elegyedik testi kapcsolatban – természetesen ezt is álmaiban – de a hölgyeményről kiderül, hogy a SAJÁT ANYJA!

Mondták korábban, hogy Daemon az anyja kedvence volt, de ez azért már túlzás. Biztos egy mögöttes üzenettel bír a jelenet, csak én nem tudom felfogni egyelőre mivel. Utána elmegy szépen segédkezni Harrenhal felújításában, mi csak örülhetünk ennek, legalább addig sem gondol anyja megfektetésére.

Rhaenán keresztül látjuk Sasfészket és annak úrnőjét, akivel kissé kérdéses a kapcsolatuk egyelőre, de úgy érzem, hogy nagyon is megfognak barátkozni a későbbiekben. Jacaerys közben megnyeri az ügyüknek a Freyeket, tudja a fene, már most is nagy szemétládáknak tűnnek, de azért nagyban elmaradnak Waldertől, úgy tűnik.

A hímsoviniszta korszak hímsoviniszta Zöld tanácsa megválasztja Aemondot régensnek Alicent helyett, nehezen tudom eldönteni, melyikük rosszabb választás egy királyság irányítására, de bármelyikük jobb, mint a pórul járt II. Aegon. A nép éhezik és lázadozik, de Alicent csak úgy kedvére jár és kel a vár falain belül. Mindhiába beszélünk itt a Királyi Testőrség jelenlétéről, annyit érnek, mint szarnak a pofon, ha a nép hömpölygő tömege maga alá temeti őket. Alicent természetesen másodjára is megkérdi, mi történt a csatamezőn, nem elég a fiára néznie, hogy elképzelje a sárkányok általi pusztítást?

Alys és Daemon lassan többet dumcsiznak, mint Alicent az összes gyerekével születésük óta, Simon Strong pedig pont olyan, mint egy idős Samwell Tarly vagy velem vannak nagy gondok. Rhaenyra hócipője tele lehet már Ser Alfreddel -megértem, hasonlóan érzek én is vele kapcsolatban – és elküldi Daemonért, addig sincs láb alatt az öreg.

Mysariának van egy terve, ami egyelőre nem teljesen világos, de Rhaenyra szolgálólánya elmegy Királyvárba, hogy ott végrehajtson egy küldetést – ez kapcsolatban áll Jacaerys indirekt célzásával, mely az elvadult sárkányokat hozza párhuzamba a Targaryen fattyakkal. Több sárkánylovasunk is lesz az évad végére? Egyre többet mutatják a sárkánymagvakat, Pöröly Hugh igen szignifikáns szeletet kapott ebből az epizódból is.  Rhaenyra és Jacaerys kapcsolata végre egy egészséges anya-fia kötelék, a fiú acélgolyókkal tért vissza Deresből, lassan ő lesz a Feketék egyik leghasznosabb képviselője. Muszáj is helytállnia, a Fekete Tanács egy fájdalmasan üres hely lett Rhaenys halálával.

 

2024Emma D'ArcyGoTHBOMatt SmithOlivia CookeSorozatokSárkányok házaSárkányok háza 2. évadTargaryenTrónok harca

Képek forrása: HBO

Még nem érkezett hozzászólás.