Nem kell térdre borulni: Godzilla Minus One kritika

Az új Godzilla-film visszatért a gyökerekhez.

---

Ahogy azt már sokszor megírtuk: 2023 a kaidzsúk éve. A Warner Bros. és a Legendary Pictures Szörnyverzuma egyre inkább csak bővül: egy animációs Netflix-sorozattal, név szerint a Koponya-szigettel és a jelenleg is futó Monarch: A szörnyek hagyatékával. Azonban még egy produktummal kényeztettek minket, hiszen Godzilla jövőre lesz 70 éves, és ennek örömére Jamazaki Takasi elkészítette a Godzilla Minus One című alkotást. A történet röviden annyi, hogy Godzilla megjelenik a második világháború utáni Japánban, amely történelmi mélyponton van, és az országot még nagyobb nyomás alá helyezi. 

A rajongók újfent örülhettek, hiszen nem hollywoodi szülemény a Godzilla Minus One, hanem japánok készítették, amely több helyen is visszatért az 1954-es gyökerekhez. A film - talán sokak örömére - figyelmen kívül hagyja az úgynevezett Szörnyverzumot és önállóan próbál helytállni, de sajnálatos módon felemásan sikerült. Az alap koncepció remek húzás volt, hogy nem a jelenkorba, hanem a második világháború utáni időszakba helyezték a cselekmény történéseit. Sokat hozzá tudott adni a karakterekhez és az alkotást körülvevő drámához is egyaránt, amely még sosem volt ilyen fájdalmas. Egy világháború már önmagában szörnyű traumával, áldozatokkal és szomorúsággal jár, amit a főszereplőn keresztül, Shikishima karakterén meg is tapasztalhatunk. A háború alatt kamikazepilóta volt, viszont bátortalansága miatt nem hajtotta végre az öngyilkos merényletet, ez pedig végigkísérte egész életét, és sose tudta megbocsájtni magának - egészen a film végéig - amely gyönyörű párhuzam volt a karakter történetében. 

A többi szereplő is viszonylag érdekes volt, sok változatos és érdekes alakkal találkozhatunk, sőt még egy kisbabát befogadó fiatal hölgyet is nyomon követünk, aki együtt él Shikishimával. A karakterek között rengeteg konfliktus és dráma alakul ki, amely sokat hozzáad a filmhez. Viszont sokat el is vesz az értékéből. Oké, hogy tragikus hátterű emberekkel van dolgunk, azonban nehéz ragaszkodni és kötődni bárkihez is, nem mellesleg pedig nincs egy karizmatikus figura sem és a kelleténél jóval többet tölt a film a karakterek gondjaival, bemutatásával, mint magával Godzillával. 

A szörnyek királyának ábrazolása is visszatért a hagyományokhoz és merőben hasonlít az '54-es kaidzsúhoz. Rendkívül félelmetesen néz ki és kiválóan van bemutatva, hogy mekkora pusztítást képez okozni Godzilla, főleg egy háború után. Egyáltalán nem jófiúként van beállítva, hanem igazi szörnyként, aki pusztít és sose áll le. A film végén történt fordulat pedig arra enged következtetni, hogy érkezni fog a folytatás, amelyről már lehet hallani híreket, hogy valóban megvalósítják. 

A történet nagyon lassan építkezik és olyan dolgokra pazarolja a játékidőt, amire aligha vagyunk kíváncsiak. Sokkal érdekesebb elemeket lehetett volna belevinni a cselekménybe és kevesebb időt eltölteni a karakterek bemutatásával, Godzilla pedig alig van a képernyőn. A látványra azonban egy szavunk nem lehet, mivel lélegzetelállító. A filmről sajnos csak ennyit lehet elmondani, az előzetes sokkal jobb darabot ígért nekünk. 

 

Filmek 2023GodzillaGodzilla Minus OneJamazaki TakasiMonsterVerse

Képek forrása: Toho Studios

Még nem érkezett hozzászólás.