A Gyűrűk Ura sárkányai

Mit tudunk A Gyűrűk Ura bestiáiról, a Morgoth által létrehozott sárkányokról?

---

A sárkányok szinte egybeforrottak a fantasy-műfajjal. Az Eragon, a Tűz és Jég dala könyvek egyaránt felvonultatják ezeket a lényeket, kisebb-nagyobb különbségekkel. A legtöbb műben azonban a sárkányok természete nagyban függ az őket használó vagy éppen kihasználó személytől, tehát nem feltétlenül gonosz lények. Na nem úgy A Gyűrűk Urában! Ezek a szárnyas gyíkok eredendően alattomos, ravasz és kapzsi lények és mindig rossz célt szolgálnak. A cikk különböző fejezetekre lesz felosztva. Először a sárkányok legfőbb tulajdonságaira, majd az első fenevadakra, ezután pedig a Harmadkor bestiáira fogok kitérni. A legvégén pedig néhány szót ejtek azokról a sárkányokról, akikről a kevés információ miatt nem sok szó esett a cikk során. 

A sárkányokat nem más hozta létre, mint Morgoth, aki az Ainuk legnagyobbika volt. Azért teremtette ezeket a lényeket, hogy felvehesse a versenyt a noldákkal, a legnemesebb tündékkel, akik valaha is Ardát járták. Most nem térek ki arra, hogy kik is a noldák, de Galadriel, Gil-galad és Celebrimbor is ezen tündék közé tartozik és ezzel szerintem a mindennél is többet elárultam.

A sárkányok legfontosabb tulajdonságai

A sárkányok hatalmas fenevadak, s akár több száz évig is élhetnek. Kapzsi élőlényként imádták a kincseket, főleg az aranyat, amit foggal-körömmel-karommal védenek. Kifinomult intelligenciával és ravaszsággal rendelkentek, a tekintetük és a szavaik is hipnotikus hatással bírnak áldozataikra. A sárkányok négylábú teremtések, tojásból kelnek ki és szarvakat is növeszthetnek. A pikkelyeik áthatolhatatlanok, de a mellkasuk alatt található egy fedetlen pont, amit nyilakkal, kardokkal stb. át lehet szúrni.

A Szürke-hegység hidegsárkányai képtelenek voltak tüzet okádni, erre csak az úgynevezett tűzsárkányok voltak képesek. A fenevadak tüze akár a Hatalom Gyűrűit is képes volt elpusztítani, így pl. a törpök hét gyűrűjéből is négyet a lángok emésztettek el - erről szót ejtek majd később is.  

Az első sárkányok rövid története

Nem akarok ömlengeni, de Tolkien valami embertelenül epikus neveket tudott kitalálni. Az első sárkány, akit a sárkányok atyjának is nevezünk a Glaurung névre hallgatott. Nevének pontos jelentését nem ismerjük, egyedül a glaur előtagról tudjuk, hogy Sindarin nyelven aranyat jelent. A Nagy Féreg – mert így is nevezték a bestiát – brutális hatalommal rendelkezett: tüzet okádott, a tekintetével megbabonázta ellenfeleit és nem kizárólag ravasznak, de értelmesnek is bizonyult. Így pl. beszélni is tudott és értette mások szavait, ahogyan pl. Smaug esetében is megszokhattuk.

Glaurung azonban nem rendelkezett szárnyakkal, így értelemszerűen repülni sem tudott, ezt tekintetbe véve valóban hasonlított inkább egy nagy féregre, mint egy vérbeli fantasy sárkányra. Glaurung fontos szerepet játszott Húrin gyermekeinek sorsában, s számos gonosz tette közé sorolhatjuk a Nargothrond nevű tünde birodalom elpusztítását. Egy ponton elvette Húrin lányának, Nienornak az emlékeit, teljes amnéziába sodorva a nőt, aki így feleségül ment a saját fivéréhez, Túrinhoz és még teherbe is esett tőle. Tragikus sztori, megérdemelne egy külön videót. Végül Túrin halálos sebet ejtett Glaurungon, leszúrta a Gurthang nevű fekete kardjával, s a sárkány rövidesen el is pusztult.

„És kihúzta a Gurthangot, s karjának és gyűlöletének minden erejével a Féreg lágy hasába döfte, egészen a markolatáig. Ám amikor Glaurung megérezte a halálos döfést, fölordított, és iszonyú kínjában átvetette a testét a szurdokon, és ott fetrengett a gyötrelemtől.”

Glaurung azonban csak a kezdete volt a bestiák ezen generációjának. Gondolin bukásánál megannyi szörnyeteg jelen volt, s mind iszonyúnak bizonyult. Ezek a sárkányok sem rendelkeztek még szárnyakkal.

„ s mentek velük sárkányok is Glaurung ivadékai közül, akik most már sokan voltak, s mind iszonyúak.”

De nem úgy az ezután következő gyíkok. Az Izzó Harag Háborújában Morgoth az eddiginél sokkal fenyegetőbb és mobilisabb bestiákat vonultatott fel: a szárnyas sárkányokat. Ancalagon volt a legerősebb ezek közül, nevének több jelentése is lehet. Sindarin nyelven az anc harapást, míg az alak rohanást jelen, s ez összerakva igen furcsán hangzik. Noldorin nyelven már értelmezhetőbb az Ancalagon, az anc állkapcsot, míg az alagos szélvihart jelent, aminek együttes jelentése Harapó-vihar.

Ancalagont Eärendil, Aragorn egyik távoli felmenője ölte meg. A bestia végül a Thangorodrimre zuhant és összezúzta azt, annak ellenére is, hogy azok voltak Középfölde legmagasabb hegyei. Thangorodrim három vulkanikus hegyből állt, de nem tudjuk, hogy mennyire voltak egymáshoz közel a csúcsok, így a sárkány méretéről sem kaptunk tiszta képet.

Ettől függetlenül sem került megerősítésre, hogy Ancalagon kastélyméretű vagy akár hegyméretű lenne, ezek a rajongók agyszüleményei, Tolkien soha hasonlót papírra nem vetett. Sokan úgy vélik, hogy tízszer nagyobb volt Smaugnál, de hivatalos infónk erről sincs…

Bár a sárkányok többségével végeztek, jópáran így is túlélték, hogy a későbbi korokban riogassák a jónépet.

„Akkor fölkelt a Nap, és fölülkerekedett a valák serege, s kis híján minden sárkányt elpusztítottak,”

Sárkányok az Elsőkor után

Morgoth veresége után a sárkányok az Északi Pusztaságba menekültek, messze az emberek és tündék földjeitől. Bár a létszámuk megcsappant, a sárkányok tovább szaporodtak, s a Kiszáradt Hangáson telepedtek le. Bár a korábbi főellenséget az Időtlen Űrbe száműzték, az orkok és a sárkányok továbbra is fenyegetést jelentettek az emberek fajára a Másod- és Harmadkor folyamán.

A Harmadkor 2460-ig évében Sauron ismét visszatért Dol Guldurba. A sárkányok kiszimatolták a gonosz erők ébredését, ezért 2570-ben ők maguk is útra keltek és zaklatni kezdték úgy az északi embereket, mint a törpök birodalmát. Nem sokkal ezután I. Dáin törpkirály és fia, Frór is áldozatául estek egy hidegsárkány támadásának. Valószínű, hogy a törpöknek adott hét darab Hatalom Gyűrűi közül négy ekkortájt pusztult el.  

A Harmadkor legfélelmetesebb bestiája mindenképp Smaug volt. Egy nem túl szép napon felülkerekedett és lángok okádva szállt le a Magányos Hegyre. Elpusztította az Erebori törpkirályságot és Suhatag városát is, majd beköltözött a Nagy Csarnokba, s ráfeküdt a rengeteg aranyra. Közel kétszáz esztendő múlva Gandalf, Bilbo, Thorin és annak csapata nyakukba vették a világot és hosszú kalandok után megérkeztek a Magányos Hegyhez. Ez egy eseménysort indított el, melynek a végén Smaug elhagyta Erebort, hogy elpusztítsa a közelben fekvő Tóvárost. Végül egy Bard nevű férfi végzett a bestiával, átlőtte a sárkány mellkasát a Fekete Nyíllal.

Bár Smaug volt korának leghatalmasabb fenevadja, ettől függetlenül sem ő volt az utolsó ilyen élőlény. Gandalf későb azt mondja Frodónak, hogy már nincsen olyan sárkány a földön, melynek a tüze elpusztíthatná a Hatalom Gyűrűinek bármelyikét. Ebből arra következtethetünk, hogy kisebb és gyengébb sárkányok még létezhetnek, de egyértelmű bizonyítékot sehol sem találni erre.

„Úgy mondják, a sárkánytűzben még a Hatalom-Gyűrűk is megolvadnak és elenyésznek, de ma már nincs olyan sárkány a földön, akiben elég forró volna a régi tűz;”

Scatha

Scatharól igencsak keveset tudunk. Azt azonban bizonyosan, hogy ez az óriásféreg is a Szürkehegységből származik, s az egyik leghatalmasabb bestia, aki az Északi vidékeket zaklatta. Megannyi kincset halmozott fel, s végül Fram, Frumgar fia ölte meg őt.

Az éothéodi emberek végül visszaszerezték a sárkány kincseit, de a törpök maguknak követelték azokat, így a két csoport komoly vitába keveredett. Az éothédodiek vezetője, Fram egy fityinget sem adott a törpöknek, helyette a sárkány fogait küldte el nekik nyakláncba fűzve és a következőt üzente: „llyen ékszert úgyse találtok a kincseskamráitokban, mert ezekhez nehéz hozzájutni.” A pletykák szerint a törpök olyan jól fogadták ezt a sértést, hogy végeztek is Frammal.

Gostir

Bár a neve hihetetlenül menő, ennyiben ki is merül a hozzá fűződő tudásunk. A Gostir noldorinul „rettenetes pillantást” jelent, a gost (rettegés, félelem) és a thîr (tekintet, arc, kifejezés) szavakból tevődik össze.

Lhamthanc

Ő egy másik bestia, akinek a nevét ismerjük csak és még az sem biztos, hogy a sárkányok közé tartozik. A Lhamthanc noldorinul villás nyelvet jelent.

Egyéb vonatkozások

Az elveszett mesék könyve II. c. mű TURAMBAR ÉS A FOALÓKÉ fejezetében egy másik érdekes dolgot is olvashatunk. Az emberek sokáig úgy tartották, hogy aki megkóstolja egy sárkány szívét, az minden egyes élőlény beszédét ismerni fogja, legyen az állat, ember vagy Isten.

De közben ott a nagy ravaszságuk és bölcsességük is, ezért mondogatták az emberek sokáig, hogy aki sárkány szívét kóstolja, ismerni fogja Istenek és emberek minden nyelvét, madarakét és vadakét, és füle kihallja a valák és Melkó oly suttogásait is, amit senki soha még nem hallott.

Az elveszett mesék könyve II. c. könyv Gondolin bukása fejezetében azt olvashatjuk, hogy Melko mechanikus vassárkányokat kovácsol, s ezekben szállítja az orkok seregét Gondolinba. Az előbb Melkot mondtam Melkor helyett és nem véletlenül, Tolkien ugyanis ezt a nevet adta Melkornak a korai vázlatokban.

S nagyjából ennyi. A cikkben kitértem mindenre, amit a sárkányokról tudunk, egyedül a történetük az, amit csak nagyvonalakban vázoltam. Ha szeretnétek külön cikket az adott bestiákról, akkor jelezzétek lent, a kommentszekcióban. 

2024A Gyűrűk UraFantasyJ.R.R. TolkienKönyvekSzilmarilokSárkányokSárkányok házaTrónok harca

Képek forrása: Internet

Még nem érkezett hozzászólás.